Nos, mivel manapság olyannyira menő a világ népével megosztani a karácsonyfádat, vagy az ajándékaidat, hogy egy magára valamit is adó bloggernek (micsoda nagy jelzőkkel illetem magam, arcpirító...) kutyakötelessége pár sorban összefoglalni e csodás napokat.
A kép sajnos csak illusztráció, habár a valóság sem maradt el ettől.
Ahogy ígértem, magyarázat következik. Most, hogy megtaláltam az igazán a blogomhoz illő háttérsablont, szépen elmesélem nektek, miért is kezdtem el az oly hosszú "úgysem olvasnak majd" korszak után végre blogot vezetni. És hogy teljesen át tudjátok magatokat adni a jó borok adta, Berényi Claudiásan kőgazdag hangulatnak, hallgassatok ti is Mozartot, mert Mozart király.
Kérem szépen ez itt egy világbajnok csapat egy félisten (a másik felére még nincs megfelelő kifejezés) tanárral, és hogy ne hagyjam az olvasóimat (fő az optimizmus) gyötrő kétségek között, mondván "Miről beszél ez az idióta már megint?", egy erre alkalmas bejegyzésben megosztom veletek a háttértörténetet is, és igen, abban is ehhez hasonló, akkut skizofréniára utaló, a magyar nyelvtan mondatrendezési elveit gyakran figyelmen kívül hagyó barokkos körmondatokkal fogom bombázni a szemeiteket. Egyetek sok karácsonyfát a bejgli alatt.
Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit életem első blog-bejegyzésénél! Enyhén remegő kezekkel pötyögöm az első sorokat, remélve, hogy valami értelmes dolgot teszek majd közzé, és hogy rajtam és anyukámon kívül más is el fogja olvasni legalább egyszer, hiszen akkor már bőven megérte belefogni a dologba. Arra az esetre, ha olyan is olvasná, aki engem nem ismer személyesen, engem (meg fogtok lepődni) Szabinak hívnak, és mielőtt az ELTE-n 2014-ben elkezdtem volna az egyetemista létet, Székesfehérváron éltem a telepi trógerek és az értelmiségiek kurtán-furcsán vegyített életét. A blogolást már egy jó néhány éve tervezgettem, de hogy őszinte legyek, hiába jártam emelt informatikára, mindig is azt hittem, hogy a bloggerek egyfajta kezdő-hackerek, félistenek, kétszer szalonnába göngyölt aszalt szilvák sörhabbal meghintve és hasonlók,nekem meg ez úgysem menne, erre fel itt ülök és ezerszer könnyebb és szórakoztatóbb mint gondoltam. Az élet szép!